Csatorna Zsilip Hírek Galéria Kapcsolat
Az első zsilipet Galerius császár építtethette meg a III. száadban, aki a környék erdőseégetit letartoltatta, és szabályozahatta a Balaton vízszintjét.

A Sión történő vízleeresztés ezután az 1770-es években vetődött fel megint, a Balaton változó vízállása miatt. 1827-ben az Országgyűlés is foglalkozott a tervvel, de ezután száraz időszak következett, majd ismét csapadékos, így 1842-ben ismét érett az elhatározás, végül a zsilip felavatására 1863-ban került sor. 1863. október 25-én adták át Siófokon a Balaton vízszintszabályozásának egyik jelképes eszközét, egy fazsilipet. Ezzel állandósult a vita, hogy mikor és mennyi vizet kell a Balatonból leereszteni, vagy pedig kell-e egyáltalán. A feljegyzések szerint 1866-ig minden rendben ment, azonban egy aszály miatt jelentősen lecsökkent a tó vízszintje, ezt a környékbeliek azonban nem természetes folyamatnak gondolták, azt hitték, hogy a zsilip kezelői rontottak el valamit.

1867-ben aztán átlagon felülire nőtt a Balaton vízszintje, amit a zsilip kis áteresztőképessége nem bírt elvezetni, így sokan ismétt a zsilip kezelőit hibáztatták annak ellenére, hogy a kezdetleges vízmű még teljesen nyitott állapotában sem ért volna az ilyen terhelést.

A következő húsz év csapadékosabb időszakainál mindig előkerült a zsilip, hol bűnbakként, hol mint problémás elemként, aztán 1891-ben egy rekordvízállás nemcsak a környéket öntötte el, de a faszerkezetet is annyira megrongálta, hogy 1892-ben egy 2 méterszer 8 méteres nyílású, másodpercenként ötven köbméter víz áteresztésére képes vastáblás betonzsilipet építettek.

A következő bővítésre 1947-ben került sor. Hogy ez a zsilip mennyivel hatékonyabb volt az eredetinél, jól mutatja a hozzá köthető rekordok sora. 1965-ben például 1791 tómillimétert engedtek le a Balaton vízéből, hogy megelőzzék a part menti települések elöntését. Ez átszámolva egymilliárd-nyolcvanmillió köbméter vizet jelent, ami nagyjából a tó teljes vízkészletének felét teszi ki. 1942 áprilisában egy hónap alatt 26 centimétert eresztettek, vagyis a névleges teljesítményt meghaladva, másodpercenként hatvan köbméteres sebességgel zúdították ki a vizet.

1976-ban avatták a ma is használatos zsilipkamrát és csatornarendszert. A zsilip nyitását és zárását nem a hirtelen ötletek vezérlik, a Balaton vízszintszabályozását a vízügyi hatóságok végzik, a lehetőségeiket pedig előírások rögzítik. A korábbi szabályozás 71 és 100 centiméteres vízállást határozott meg optimálisként, a felső határt 10 centiméterrel megemelte. A Balaton vízszintjét a siófoki vízmérce 0 centiméteréhez mérik.

Bár az emberek általában még ma is a rossz vízgazdálkodáshoz, illetve a Sió zsilipjének felelőtlen nyitogatásához kötik a Balaton vízállás-ingadozását, érdemes tudni, hogy a kutatások szerint a jelenség nagyrészt természetes folyamat.

2010-ben nyár elején látványosan lehegesztette a Sió zsilipjét a Balatoni Vízügyi Kirendeltség. Ezzel az akcióval szerették volna eloszlatni a helyiek kételyeit, mivel városszerte arról beszéltek az emberek, hogy a Sión keresztül apad el a Balaton vize. Környezetvédők fel is jelentették az igazgatóságot vízleeresztés ügyében. Az érzékeny közhangulat miatt nagyon óvatosak a vízleeresztésel a szakemberek: annak ellenére, hogy az előírás szerint 110 centiméter a maximum, 2013-ban is csak 129 centiméteres vízszintnél nyitották meg a zsilipet.

All rights reserved ©